Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tagjai által a halottakért végzett keresztelés szertartása egy helyettesítő szertartás. Nem azonos értékű egy élő személy megkeresztelkedésével, hanem egy lehetőség felajánlása az elhunyt lélek számára. Teljes alámerítéssel történik egy Szent Templomban, helyettes által. A lélek szabad akaratát és önrendelkezését abban és oly módon gyakorolhatja, hogy elfogadja-e vagy elutasítja-e a szertartást és az azáltal létrejövő szövetséget Istennel.

A halottakért történő keresztelés gyakorlata az apostoli őskereszény egyházban is ismert volt, a Bibliában is szerepel:

1 Kor. 15,29
Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?

Mivel a lélekvilágban lévő személy szabadon dönthet arról, hogy a szertartást és a szövetséget elfogadja-e így az ez ellen való tiltakozás inkább a dolog félreértésén alapulhat.

Ha valaki elismeri a mormon egyházat, tiszteli azt, és Isten előtt érvényesnek ismeri el az általa végzett szertartásokat, akkor nincs oka más helyett (különösen elhunyt rokona helyett és nevében) tiltakoznia, hiszen ha a halott a lélekvilágban a szertartást nem fogadja el, az úgysem lép érvénybe.

Ha viszont valaki nem ismeri el a mormon egyházat és szertartásait érvényesnek, akkor semmi értelme, hogy tiltakozzon ellene, hiszen nyilván senkinek nem lehet hátránya egy érvénytelen szertartásból.

A mormon szent templomokban folyó szertartások méltóságteljesek, szerények és emelkedettek, (ráadásul zártkörűek) az tehát, hogy ott egy halott neve elhangzik és az egyháztagok esetleg imádkoznak érte senkinek nem okozhat kárt, sem a kegyeleti jogot, sem az elhunyt emlékét nem sérti.